Az alag�t gondolata el�sz�r a nyolcvanas �vek elej�n sz�letett meg, de az �tlet m�g soha nem volt olyan k�zel a megval�sul�shoz, mint most. A spanyol �s a marokk�i korm�ny is szeretn� meg�p�teni az alagutat, egy m�rn�k�kb�l �s tud�sokb�l �ll� csapat m�ris egy megval�s�that�s�gi tanulm�nyon dolgozik. A csoport pr�baf�r�sokat is v�gzett, eredm�nyeiket �v v�g�ig �sszes�tik, �s ha nem mer�l fel nem v�rt akad�ly, j�v�re megindulhat az �p�tkez�s.

A k�r�lbel�l 15 kilom�ter hossz� alagutat a sv�jci Giovanni Lombardi tervezi. Lombardinak m�r nagy gyakorlata van ezen a t�ren, r�szt vett t�bbek k�z�tt a Gothard-alag�t �s a Mont Blanc-alag�t tervez�s�ben is. A m�rn�k szerint azonban ezek a munk�k j�val k�nnyebbek voltak, mint a k�t kontinenst �sszek�t� v�gat. A marokk�iak nagy r�sze nem osztja minisztere lelkesed�s�t. A helyi sajt� �ltal megk�rdezett egyetemist�k �gy v�lik, ink�bb politikai okok h�z�dnak a h�tt�rben. A di�kok szerint a beruh�z�s rengeteg p�nzt el fog vinni, amit a szeg�nys�g �s a munkan�lk�lis�g enyh�t�s�re is lehetne ford�tani. M�sok a Csalag�t p�ld�j�n okulva att�l tartanak, hogy a v�gatok az illeg�lis bev�ndorl�k kedvelt �tvonalai lesznek.