A sz�ban forg� v�rus az Epstein-Barr (EBV), �s az emberek 90%-�t fert�zi meg vil�gszerte, bef�szkelve mag�t az immunrendszer sejtjei k�z�. Legt�bb�nkn�l semmilyen t�netet nem id�z el� lappang�si id�szak�ban. Ilyenkor csup�n proteineket termel, melyek r�koss� teszik az �l�hely��l szolg�l� sejtk�zeget, egy eg�szs�ges immunrendszer azonban k�nny�szerrel semmis�ti meg ezeket a feh�rj�ket, m�g miel�tt b�rmi k�rt tenn�nek szervezet�nkben.

A gond akkor kezd�dik, ha az immunreakci� gyeng�l, ami a r�kos megbeteged�sek egyik v�lfaj�hoz, az �gynevezett Burkitt limf�m�hoz vezet. Ez a leuk�mi�hoz hasonl� betegs�g az immunrendszer csontvel�ben �s nyirokcsom�ban felgy�lemlett B sejtjeire gyakorolnak hat�st. A k�r fel�nk kev�sb� ismert, legink�bb Afrik�ban terjed.

Az EBV pozit�v hat�sait a Johns Hopkins Egyetem kutat�i figyelt�k meg, akik a v�rus seg�ts�g�vel szerettek volna felt�rk�pezni egy r�kos g�cpontot Burkitt limf�m�t hordoz� k�s�rleti egerekn�l. A New Scientist cikke szerint a kutat�k egy forgalomban lev� daganatellenes gy�gyszerrel, a Velcade-del k�s�rlet�k �rdek�ben sz�nd�kosan aktiv�lt�k az EBV-t, ami egy enzim termel�s�be kezdett. Ezut�n radioakt�v jel�l� molekul�kat fecskendeztek az egerekbe, melyeket az enzim foglyul ejtve kirajzolta a r�kos sejteket a PET (pozitron-emisszi�s tomogr�fia ) letapogat�kon �s a gammasugar� felv�teleken.

A technika az�rt fontos, mert lehet�v� teszi az orvosoknak a tumorok pontos behat�rol�s�t. A kor�bbi technik�kn�l is ugyanazt az enzimet haszn�lt�k, mint amit az EBV a testben termel, ott azonban k�zvetlen�l a r�kos sejtekbe kellett fecskendezni. Ez egyr�szr�l bonyolult, m�sr�szr�l komoly m�t�ti beavatkoz�sokat ig�nyelt, magyar�zta a kutat�st vezet� Martin Pomper.

Azonban mint kider�lt, az akt�v EBV fert�z�s k�pes a r�kos sejtek megsemmis�t�s�re is. Amint a v�rus aktiv�l�dik, �tveszi a r�kos sejtek biok�miai mechanizmusa feletti uralmat �s elkezdi t�bbsz�r�zni mag�t. A r�kos sejtek id�vel tel�t�dnek a v�russal, ami v�g�l egyszer�en sz�trobbantja azokat. A folyamat az egerek eset�ben szinte azonnal beindult, n�h�ny napon bel�l m�r �szlelhet� volt a daganatok cs�kken�se.

Ek�zben egy m�sik kutat�csoport Douglas Faller ir�ny�t�s�val a Boston Egyetemen egy m�sik gy�gyszerrel ugyancsak akt�vv� tette az EBV-t, ez�ttal azonban az alanyok a v�rus �ltal okozott r�kban szenved� emberek voltak. 15 p�ciensen pr�b�lt�k ki a m�dszert, n�gy�kn�l a r�k teljes eg�sz�ben elt�nt, hat esetben pedig a daganatoknak t�bb mint a fele pusztult el a kezel�st�l sz�m�tott 21 napon bel�l. A szak�rt�k szerint elvileg ugyanez a m�dszer m�s r�kos megbeteged�sekn�l is m�k�dhet, ahol a sejtek v�rust tartalmaznak.