A rossz tervez�s, a term�szeti �vezetek nem megfelel� v�delme miatt m�r nem lehet biztosan �ll�tani, hogy e foly�k vize tov�bb fog folyni - fogalmazott sarkosan a Term�szetv�delmi Vil�galap (World Wide Fund for Nature - WWF) a v�z vil�gnapja, m�rcius 22. alkalm�b�l kiadott jelent�sben. Ha �gy folytat�dik, "egyre t�bb �s t�bb konfliktus lesz a v�zhez val� hozz�f�r�s�rt" - jelentette ki Jamie Pittock, a WWF �desv�zi vil�gprogramj�nak igazgat�ja.

A v�z t�lz� kiszivatty�z�sa a mez�gazdas�g �s az emberi fogyaszt�s c�lj�b�l "teljes kisz�rad�ssal fenyegeti a Rio Grand�t �s a Gangeszt" - figyelmeztet a WWF. A m�r am�gy is kiszipolyozott Indust a glob�lis felmeleged�s vesz�lyezteti, mivel a Himal�ja gleccsereib�l kapja viz�t, de ezek a j�gmez�k zsugorod�ban vannak. A h�m�rs�klet n�veked�se ugyan�gy "potenci�lisan puszt�t� hat�ssal lehet a hal�szatra, a v�zkinyer�sre �s a b�k�re a Vikt�ria-t� �s N�lus sz�raz afrikai t�rs�g�ben" - figyelmeztet a WWF.

A Mekong a t�lhal�sz�s �ldozata, a Jangc�t pedig megfojtja a szennyez�s, amely a partjaira t�megesen telep�tett iparb�l sz�rmazik. A Rio de la Plata, a Duna �s a Szalven (amely Tibetben ered, �s Burm�ban �mlik a tengerbe) eset�ben a g�tak �s a haj�z�st el�seg�t� v�zm�rn�ki �p�tkez�sek jelentik a legnagyobb vesz�lyt az iv�v�zk�szletekre.

A term�szetv�delmi szervezet a helyzet gondos tanulm�nyoz�s�t javasolja mindenkinek, miel�tt infrastruktur�lis munk�latokat kezdene, �s p�ld�ul a Duna eset�ben �rdemesebbnek tartja a vas�ti sz�ll�t�s, mint a haj�z�s fejleszt�s�t. Minthogy a korm�nyok most m�r nyugtalankodnak a v�zk�szletek �ghajlatv�ltoz�s okozta cs�kken�se miatt, egyre t�bb �s t�bb g�tat emelnek a k�szletez�s c�lj�b�l, de ez ahhoz vezet, hogy m�g t�bb vizet emelnek ki a foly�kb�l, �s m�g t�bb �kol�giai probl�m�t okoznak - mondta Pittock igazgat�. A korm�nyok hidroelektromos k�zpontokat akarnak �p�teni energiaforr�sul, ezek azonban akad�lyozz�k a v�z foly�s�t, �s puszt�tj�k a halakat - folytatta. Ausztr�li�ban az ember �ltal betelep�tett fajok �z�nl�tt�k el a Murray-Darlingot, amelyben az �shonos fajok m�r csak a v�zi fauna nem t�bb mint t�z sz�zal�k�t adj�k.

Az iv�v�z vil�gszint� fogyaszt�sa k�tszer olyan gyors �temben n�vekszik, mint az emberis�g l�tsz�ma, ami azt jelenti, hogy 2025-ben az emberek t�bb mint 60 sz�zal�ka olyan helyen fog �lni, ahol komoly gondokat okoz majd a v�zell�t�s a stockholmi k�rnyezetv�delmi int�zet becsl�se szerint. A v�ls�g t�lmutat a megvizsg�lt t�z foly�n, de ez a jelent�s is j�l t�kr�zi, hogy a f�ktelen n�veked�s fenyegeti a term�szet k�pess�geit a n�vekv� ig�nyeink kiel�g�t�s�re - eml�keztet Pittock.