A Budapesti M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem �t- �s Vas�t�p�t�si Tansz�k�nek tudom�nyos f�munkat�rsa szerint a tervez�sn�l hiba lenne csak Budapestre koncentr�lni, az agglomer�ci�t is figyelembe v�ve Tatab�nya, V�c, Hatvan, Cegl�d, Sz�kesfeh�rv�r sugar� k�rben kell gondolkodni. Ez �sszesen m�r kb. 3-3,5 milli� embert, k�zt�k naponta t�bb sz�zezer ing�z�t jelent.

V�r�s Attila egyetemi docens a M�ly�p�t� T�k�rk�p Magazinban �gy v�lte: k�zkelet� t�ved�s, hogy mivel Budapest r�gi v�ros, ez komoly korl�tokat jelent pl. a k�z�th�l�zat fejleszt�s�ben, mivel ez mind�ssze az �rintett ter�let 10%-�ra �rv�nyes.

"Att�l, mert a Belv�rosban vannak a dug�k, nem biztos, hogy ott vannak a megold�st szolg�l� fejleszt�si lehet�s�gek, illetve sz�ks�gszer�s�gek is. A k�ls� ker�letekben kell elvezetni a forgalmat, melyhez els�sorban legal�bb k�t nagy teljes�tm�ny� k�rgy�r� - pl. egy a K�rvas�tsor k�rny�k�n, �s egy �n. ipari k�r�t m�g kijjebb - meg�p�t�se fontos a hozz�kapcsol�d� k�z�ti hidakkal: egy d�len Budafokn�l, �s egy az �szaki �sszek�t� vas�ti h�d mellett, mely a bels� ter�letekr�l k�pes kisz�vni a forgalmat. A jelenleginek t�red�ke lenne a probl�ma" - mondta a szakember.

V�r�s Attila szerint erre a 80-as �vek k�zep�ig volt lehet�s�g, m�ra azonban a k�ls� ker�letekben is nagy neh�zs�g a nyomvonal kijel�l�se. Egyre t�bb a bev�s�rl�k�zpont, lak�park, lak�kert �s a be nem �p�thet� z�ldter�let, melyek l�tjogosults�g�hoz szint�n nem f�r k�ts�g.