A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Út- és Vasútépítési Tanszékének tudományos főmunkatársa szerint a tervezésnél hiba lenne csak Budapestre koncentrálni, az agglomerációt is figyelembe véve Tatabánya, Vác, Hatvan, Cegléd, Székesfehérvár sugarú körben kell gondolkodni. Ez összesen már kb. 3-3,5 millió embert, köztük naponta több százezer ingázót jelent.

Vörös Attila egyetemi docens a Mélyépítő Tükörkép Magazinban úgy vélte: közkeletű tévedés, hogy mivel Budapest régi város, ez komoly korlátokat jelent pl. a közúthálózat fejlesztésében, mivel ez mindössze az érintett terület 10%-ára érvényes.

"Attól, mert a Belvárosban vannak a dugók, nem biztos, hogy ott vannak a megoldást szolgáló fejlesztési lehetőségek, illetve szükségszerűségek is. A külső kerületekben kell elvezetni a forgalmat, melyhez elsősorban legalább két nagy teljesítményű körgyűrű - pl. egy a Körvasútsor környékén, és egy ún. ipari körút még kijjebb - megépítése fontos a hozzákapcsolódó közúti hidakkal: egy délen Budafoknál, és egy az Északi Összekötő vasúti híd mellett, mely a belső területekről képes kiszívni a forgalmat. A jelenleginek töredéke lenne a probléma" - mondta a szakember.

Vörös Attila szerint erre a 80-as évek közepéig volt lehetőség, mára azonban a külső kerületekben is nagy nehézség a nyomvonal kijelölése. Egyre több a bevásárlóközpont, lakópark, lakókert és a be nem építhető zöldterület, melyek létjogosultságához szintén nem fér kétség.