Szlov�nia a minap bevezette az eur�t. Szlov�kia egy f�re jut� nemzeti �sszterm�ke – az elm�lt �vek gazdas�gi n�veked�s�nek k�sz�nhet�en – meghaladta Magyarorsz�g�t. �sztorsz�g, amely tizenhat �ve m�g a dics�s�ges Szovjetuni� tagja volt, most a modern piacgazdas�g egyik mintaorsz�ga �s tan�t�mestere. A rom�n IT-szektor a vil�gon az egyik legdinamikusabb: t�bb ezer helyi v�llalkoz�sb�l �ll, �s a rom�n term�keket a vil�g legjobbjai k�zt emlegetik.

�s mi? Mi hogy �llunk? Az eur�t�l f�ny�vekre. N�veked�s�nk m�r �t �ve az egyik legrosszabb a r�gi�ban. Tan�tani viszont legal�bb tan�tanak minket: a vil�g vezet� gazdas�gkutat�i �s elemz�i k�zt nincs sok vita arr�l, hogy kev�s fejl�d� orsz�g gazdas�gpolitik�ja volt olyan ostoba (nem elhib�zott, nem t�ves, hanem os-to-ba), mint haz�nk�. �s ha k�nyszer�ten�nek se tudn�k olyan jelent�s szektort mondani, amelyben val�ban vil�gsz�nvonal�ak vagyunk.

Nem csak a gazdas�g maradt le

A dr�mai lemarad�s nem korl�toz�dik a gazdas�gra, legfeljebb ott vehet� legk�nnyebben �szre. Mi a helyzet p�ld�ul a k�lpolitik�val, azzal a ter�lettel, amiben az elm�lt tizen�t �vben tal�n a legt�bb lehet�s�get kaptuk? A r�gi�nk feletti keleti befoly�s egyik napr�l a m�sikra sz�tesett, a nagy birodalom helyett egy teljesen sz�tzil�lt, k�lpolitikailag egyel�re s�lytalan szomsz�dot kaptunk. A Balk�nt domin�l� d�lszl�v k�z�phatalom sok kicsi, kiv�rzett �llamra esett sz�t. A n�lunk m�sf�lszer nagyobb �s l�nyegesen nagyobb preszt�zs� Csehszlov�kia helyett pedig a kis Szlov�kia lett �szaki szomsz�dunk. K�zben odafigyeltek r�nk: �ltanul�nak tekintettek minket, a kis Nyugat voltunk, itt, Keleten.

Mit �rt�nk el e kegyelmi �llapotban? Tal�n az EU-tags�got? Hat �v Meciar ellen�re Szlov�kia akkor lett EU tag, amikor mi, Rom�ni�nak huszon�t �v Ceausescu �s nyolc �v Iliescu ut�n �ppen h�rom �vvel kellett t�bbet v�rnia. Ehhez az eredm�nyhez nem kellett magyar k�lpolitika. Milyen sz�mottev� �rdek�nket siker�lt �rv�nyes�ten�nk b�rki m�s �rdekeivel szemben? Gyakorlatilag semmilyet. A Dun�t elterelt�k a szlov�kok, a r�gi� gazdas�gi �s kultur�lis k�zpontja sokkal ink�bb B�cs vagy Pr�ga, mint Budapest, a hat�ron t�li magyarok pedig legfeljebb azokat a jogokat kapt�k meg, amiket kiharcoltak maguknak.

Tal�n az�rt maradtunk le a fenti ter�leteken, mert t�rsadalmi bajaink gy�gy�t�sa foglalta le figyelm�nket �s er�forr�sainkat? No, az biztosan nem. 1990 �ta a n�pess�gfogy�s felgyorsult, a t�rsadalmi t�ke szintje tov�bb cs�kkent, a cig�ny fiatalok iskol�zotts�ga �s foglalkoztatotts�ga dr�maian zuhant, a korrupci� n�veked�s�t mindannyian �rz�kelj�k, a f�rfiak sz�let�skor v�rhat� �lettartama a legalacsonyabb az eg�sz EU-ban, a magyar magaskult�ra haldoklik, a funkcion�lis analfab�tizmus megd�bbent� szintet �rt el. R�ad�sul egyik esetben sem jutottunk el m�g csak az okok felt�r�s�ig sem.

1990-ben m�g a leg�g�retesebb orsz�g voltunk az Elb�t�l keletre. A vil�g els�sorban t�l�nk v�rta, hogy p�ld�t mutassunk a t�bbi �talakul� orsz�gnak. Hogy lehetett ennyire elrontani mindent? Hogy nem tudtuk meg�rizni �s kihaszn�lni a l�p�sel�ny�nket? Nem az akarat hi�nyzott. Minden rend� �s rang� ember azt k�v�nja, hogy haz�ja gazdag, befoly�sos �s er�s legyen. Ha nem hazaszeretetb�l, akkor �n�rdekb�l. Hisz m�giscsak jobb egy nagy szem�tdombon kakasnak lenni, mint egy kicsin. Nem, nem akaratb�l volt kev�s, hanem a k�pess�gb�l. Abb�l viszont ijeszt� m�rt�kben.

A sz�ls�s�gesen elitvez�relt orsz�g

Az orsz�got nemcsak, s�t sokszor nem els�sorban a politikusai vezetik, hanem az �zleti, az egyetemi, a tudom�nyos, a kultur�lis �let meghat�roz� szem�lyis�gei is. �ket egy�tt elitnek szok�s h�vni. Haz�nk pedig sz�ls�s�gesen elitvez�relt orsz�g.

Nem is lehet m�s. Minden t�m�ba v�g� felm�r�s azt mutatja, hogy n�lunk nem m�k�dnek azok a kis k�z�ss�gek, amelyek sz�rn�k a nagy int�zm�nyeknek az egy�nre gyakorolt hatalm�t �s befoly�s�t. Ez persze nem meglep�: a szabads�g legfontosabb b�sty�j�t jelent� helyi kisk�z�ss�geket fizikailag vert�k sz�t, semmis�tett�k meg 1944 �s 1961 k�z�tt, ut�na majd harminc �vig lehetetlenn� tett�k �jak sz�let�s�t. R�ad�sul nemcsak ezt �r�k�lt�k, hanem megannyi monop�liumot – ha �gy tetszik, megannyi pici diktat�r�t – az �let sz�mos ter�let�n.

Elektromos �ram, telefon, ADSL-bek�t�s, kereskedelmi t�v�, bev�s�rl�k�zpont: t�nyleg van v�laszt�si lehet�s�g? A monop�lium az egy�nnel szemben: eleve eld�nt�tt �tk�zet. Ez�rt azt�n a magyar t�rsadalom t�bbs�ge, teljesen �rthet�en, az ellen�ll�s helyett az alkalmazkod�st v�lasztotta �s v�lasztja m�ig.

Azt pedig, hogy mihez alkalmazkodunk, a nagy rendszereket k�zvetlen�l (beoszt�sukon, vagyonukon kereszt�l) vagy k�zvetve (tekint�ly�k�n, befoly�sukon kereszt�l) a vezet� emberek hat�rozz�k meg. Azaz elit. Ennek �rtelm�ben, ha az orsz�g komoly bajban van – �s k�ts�g ne legyen, �ppen abban van –, arr�l els�sorban az elit tehet. Egyszer�bben: a fej�t�l b�zlik a hal. A mi halunk feje pedig rettent� b�d�s, mert m�g 1981-b�l val�.

A tudatlans�gb�l a f�ltud�sba: a mai magyar elit tanul��vei

1981. M�gikus �vsz�m. Ekkor kezd�dtek a „nagy reformok”, amelyekkel az orsz�g technokrat�i, �rtelmis�giei �s v�llalkoz�i a kommunista rendszer adta kereteken bel�l pr�b�lt�k haz�nkat a Nyugathoz k�zel�teni. Bel�pt�nk az IMF-be �s a Vil�gbankba, enged�lyezt�k az �venk�nti nyugati utaz�st (az�rt nem mindenkinek), �s korl�tozott teret adtak a mag�ntulajdon bizonyos form�inak. Az �vtized k�zepe fel� bevezett�k t�bbek k�zt a k�tszint� bankrendszert, a szem�lyi j�vedelemad�t �s k�s�bb a „kiprivatiz�l�soknak” keretet ad� t�rsas�gi t�rv�nyt. A magyar tud�sok, kutat�k �s �rtelmis�giek olvashattak n�h�ny tiltott „kapitalista” k�nyvet, �s n�ha elutazhattak fejlett orsz�gokba is.

A reformok bizonyos �rtelemben sikeresek voltak. A g�emk�z�k �gy �rezt�k, hogy v�gre mag�nv�llalkoz�st csin�lnak; a professzorok �gy, hogy v�gre bekapcsol�dtak a nemzetk�zi v�rkering�sbe; a k�zigazgat�sba bel�p� technokrat�k meg �gy, hogy v�gre nem a marxizmus dogm�ib�l kell kiindulniuk, hanem a j�zan esz�ket is haszn�lhatj�k. A hetvenes �vek biszkub�lai s�t�ts�g�hez vagy a t�bbi kommunista orsz�ghoz k�pest szinte nyugatiak lett�nk.

De csak ezekhez k�pest. A nyolcvanas �vekben Magyarorsz�gon nem piacgazdas�g �s nem jog�llam �p�lt, �gy az orsz�g sem a Nyugathoz k�zeledett, hanem az akkori Keletr�l h�zta le az utols� b�rt. A gmk-k nagy r�sze p�ld�ul csak az�rt tudott talpon maradni, mert tev�kenys�geik ell�t�s�hoz �llami v�llalatok eszk�zeit haszn�lt�k – ingyen. A gmk-k t�bbs�ge nem klasszikus v�llalkoz�s, hanem egyfajta �zleti �l�sk�d� volt.

Val�ban volt k�tszint� bankrendszer�nk, de egy�ltal�n nem �gy m�k�d�tt, ahogyan egy piacgazdas�gban szokott, hisz alig t�z �v alatt bel�l k�tszer kellett �llami beavatkoz�ssal megmenteni az �sszeoml�st�l. A t�rsas�gi t�rv�ny t�nyleg lehet�s�get adott a privatiz�ci�ra, de annak folyamata mindenre eml�keztetett, csak jog�llami keretekre nem. A magyar t�rsadalomtud�s is tanult valamit a nyugati k�nyvekb�l, utakb�l, konferenci�kb�l, de ett�l gondolkod�s�t v�ltozatlanul a hossz� �vtizedek alatt beleiv�dott didaktikus, mechanikus, determinisztikus vil�gk�p hat�rozta meg.

Furcsa kett�s�g jellemezte ezt az id�szakot: a szovjet barakk perspekt�v�j�b�l a norm�lis, nyugati berendezked�s kialakul�s�nak ill�zi�j�t adta, a norm�lisabb vil�gb�l tekintve viszont j�l l�tszott, hogy �zig-v�rig szocializmus volt.

Nem kellettek a hazat�r� emigr�nsok

A jelenlegi magyar elit meghat�roz� r�sze a nyolcvanas �vekben szerezte legfontosabb tapasztalatait a nyugati t�pus� berendezked�sr�l. Ekkor l�ttak, hallottak el�sz�r piacgazdas�gr�l, �zletr�l �s demokr�ci�r�l, arr�l, hogy hogyan is kellene egy norm�lis orsz�gnak m�k�dnie. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha nem tanultak volna az�ta olyan keveset, ha nem a nyolcvanas �vek tapasztalatai alapj�n pr�b�ln�k ir�ny�tani az orsz�got ma is.

Ez persze r�szben a korukkal magyar�zhat�. Az akkor 25-40 �ves koroszt�ly m�ra l�nyegesen id�sebb �s ezzel p�rhuzamosan kev�sb� nyitott lett. Legal�bb ilyen fontos azonban az a t�ny, hogy az akkor szerzett tud�sukat m�ig relev�nsnak �rzik. Nem v�letlen, hogy az �sszes t�bbi posztkommunista orsz�ggal ellent�tben, haz�nkban egyetlen hazat�r� emigr�ns sem tudott sz�mottev� hat�st el�rni, vagy befoly�st szerezni (kiv�ve term�szetesen Soros Gy�rgy�t, aki egyszer�en megv�s�rolta). A magyar elit nem volt nyitott a k�r�n k�v�lr�l �rkez� k�lf�ldi tapasztalatra, mert �gy �rezte, hogy a nyolcvanas �vekben megtanultaknak k�sz�nhet�en m�r tudja, mit �s hogyan kell csin�lni.

Nem minden�tt volt ez �gy, a legkev�sb� �sztorsz�gban. Az �sztek a kilencvenes �vek elej�n vettek egy nagy leveg�t, �s kimondt�k, hogy nem fogadnak el semmit az el�z� �vtizedek „igazs�gaib�l”. A nyugaton �l� emigr�ns �szteket hazah�vt�k, megannyi skandin�v, n�met �s amerikai int�zm�nnyel ind�tottak csereprogramokat, a vezet� v�llalatok �s �llami int�zm�nyek �l�re szemtelen�l fiatal embereket neveztek ki.

E m�sf�l milli� lakos� kis orsz�g �nbizalma od�ig terjedt, hogy val�di versenyhelyzetet teremtettek a legt�bb ipar�gukban, mondv�n, hogy az �szt v�llalkoz�k is akkor er�s�dnek meg, ha versenyeznek. L�ss csod�t, az elm�lt �vtizedben �sztorsz�g a kelet-k�z�p-eur�pai r�gi� legdinamikusabb orsz�ga volt, a magyar gazdas�gn�l �tlagosan k�zel k�tszer (!) gyorsabban n�vekedett. Az �sztek, akik tizen�t �ve nem sz�gyelltek tanulni m�sokt�l, m�ra tan�t�mesterekk� lettek, akikhez szerte a vil�gb�l j�rnak tanulni, ellesni a tr�kk�t.

A f�ltud�s tort �l: a vel�nk �l� nyolcvanas �vek

N�lunk nyilv�nval�an minden m�shogyan t�rt�nt. Valahogy derog�lt tov�bb tanulni. Vegy�k p�ld�ul a k�zgazdas�gtan k�rd�s�t, hiszen ez mindenkit k�zvetlen�l, mondhatni h�sba v�g�an �rint. A nyolcvanas-kilencvenes �vekben axi�mak�nt kezelt�k, hogy Kelet-K�z�p-Eur�p�ban egyed�l�ll�an, nemzetk�zi szint� szakembereink vannak e ter�leten. Mi�rt is lett volna m�shogy, hiszen a r�gi�ban els�k�nt, 1982-ben bel�pt�nk az IMF-be, �s olyan legend�k, mint Zseni�lisfeketej�nos sz�rnyai alatt egy eg�sz nemzed�k tanulta meg, hogy mi az a nyugati k�zgazdas�gtan (volt k�z�tt�k olyan, aki m�g angolul is tudott!)?

Eltelt tizen�t �v, �s ez a fantasztikus g�rda, ezek a vil�gsz�nvonal� szakemberek egy sz�val sem mondt�k, hogy valami nagyon-nagyon el van rontva. Volt egy-k�t megjegyz�s hi�nyr�l, meg instabilit�sr�l, de azt senki sem eml�tette, hogy az eg�sz magyar gazdas�g rossz p�ly�n lenne. Lehet, hogy nem tudt�k? Lehet, hogy t�nyleg el kellett menni a szakad�k sz�l�ig, hogy l�ss�k, k�zeled�nk a m�lys�g fel�?

Tudom �n, hogy r�szben az�rt nem sz�ltak, mert v�dt�k az �ppen korm�nyon l�v� bar�taikat, de amikor azok ellenz�kben voltak, akkor mi�rt nem err�l besz�ltek? Mi�rt a rept�rprivatiz�ci�t vagy a Sz�chenyi-tervet t�madt�k, mi�rt nem az ad�rendszer vagy az eg�szs�g�gy �talak�t�s�nak elmarad�s�t? Mert egyszer�en nem ismert�k fel, hogy ezek ekkora probl�m�t jelentenek. Nem ismert�k fel, mert az az eszk�zrendszer �s gondolkod�si keret, amit m�g a nyolcvanas �vekben alak�tottak ki, csak ennyire volt el�g.

A sort folytathatn�nk a k�s� K�d�r-kor hazai politikai m�velts�g�n�l megakadt riporterekkel, a marxizmus �s b�rmilyen divatos nyugati elm�let saj�tos katyvasz�t tan�t� egyetemi professzorokkal, a nemzetk�zi szinten is �rt�kelhet� teljes�tm�nyre k�ptelen tud�sokkal vagy a minden probl�m�t huszon�t �ve ugyanazokra az okokra visszavezet� �r�kkal, k�lt�kkel, filoz�fusokkal.

Mik�zben a k�zemberek a kilencvenes �vekben �ri�si teret nyer� nagy k�lf�ldi c�gekn�l vagy azok talpon marad� hazai konkurensein�l elsaj�t�tott�k (mert el kellett saj�t�ts�k) szakm�juk nemzetk�zi sz�nvonal�t, addig az elit d�nt� t�bbs�g�t semmi sem k�nyszer�ttette hasonl� fejl�d�sre. Itt nem csak a magukat mindenfajta �nir�nia n�lk�l „nagy gener�ci�nak” nevez� ki�regedett polbeatfi�kr�l van sz�. A jelens�g �ppen �gy tetten �rhet� a jelenlegi �tvenes �s negyvenes koroszt�ly megannyi tagj�n�l, akik megtehett�k, hogy a „Magyarorsz�gon ez m�shogy van” gondolat jegy�ben az elm�lt tizen�t �vben meg se pr�b�lj�k ledolgozni a nyugati koll�g�ikkal szemben megl�v� szakmai �s intellektu�lis lemarad�sukat.

A magyar elit tagjainak d�nt� t�bbs�ge, bizony, konzerv�lta a nyolcvanas �vek vil�g�t. Nem t�nyek, hanem benyom�sok alapj�n form�lnak v�lem�nyt; im�dj�k a nagy �v� elk�pzel�seket, de k�ptelenek kidolgozni a r�szleteket hozz�juk; univerz�lisan fogalmaznak, de szinte semmit sem ismernek a k�zvetlen k�rnyezet�k�n k�v�l; folyton terveket �s programokat gy�rtanak, de soha nem siker�lt valamit igaz�n j�l megval�s�taniuk. Mind azt gondolj�k, hogy az, amit akkor, az aranykorban megtanultak, ma is el�g.

Bizonyos �rtelemben, mintegy �nbeteljes�t� pr�f�ciak�nt, igazuk is van. Mivel a megfelel� pillanatban �k voltak helyzetben, �k tudtak vagyont, poz�ci�t �s tekint�lyt szerezni. Ma �k a Politikusok, az �r�k, a T�v�s Szem�lyis�gek, a Nagy Nevettet�k, a Sz�n�szek, a Filoz�fusok, a Tud�sok �s a Szak�rt�k. �s dics�rik egym�st meg�ll�s n�lk�l. Egym�s szem�ben �k a vil�gsz�nvonal. Ezek a poz�ci�k lehet�v� teszik, hogy ideig-�r�ig m�g �k szabj�k meg a j�t�kszab�lyokat, ezzel is meghosszabb�tva saj�t hatalmukat. Ez a tud�s ehhez t�nyleg el�g volt.

M�shoz viszont nagyon is kev�snek bizonyult. Az eredm�nyek maguk�rt besz�lnek. A magyar elit az elm�lt tizen�t �vben elj�tszotta az orsz�g egyik ritka es�ly�t arra, hogy valami igaz�n nagyot alkosson. El�nyeink java r�sz�t elvesztett�k, �s beolvadtunk a k�z�p-eur�pai massz�ba. Minden�tt csak a nyolcvanas �vek borzalmas k�z�pszer�s�ge.

Nincs egyetlen norm�lis k�z�leti vita. Nincsenek a t�nyekhez ragaszkod�, b�tor �s k�vetkezetes k�zszerepl�k �s org�numok. Nincs, aki r�mutatna, hogy annyira az�rt m�gsem egyediek a probl�m�ink. Nincsenek gondolatok, amik a magyar hat�rokon t�l is izgalmasnak bizonyulnak. Nincs egy szakma, amelyik folyamatosan vil�gsz�nvonalat termelne. Nincs min�s�g, st�lus �s �zl�s.

Na �s?

Semmi garancia sincs arra, hogy mindez megv�ltozik. Argent�na, amely a huszadik sz�zad elej�n m�g a vil�g t�z leggazdagabb orsz�g�nak egyike volt, sz�z �ve nem tud szembe n�zni a saj�t hanyatl�s�val. Az orsz�got sz�tfesz�t� t�rsadalmi probl�m�kr�l az argentin elit nem k�pes sz�les k�rben elfogadott diagn�zist k�sz�teni, hogy megold�si javaslatr�l ne is besz�lj�nk. A nyilv�nval� roml�snak fittyet h�nynak, �s a r�gi dics�s�gbe kapaszkodva m�g mindig �gy viselkednek, mintha Buenos Aires lenne Latin-Amerika k�zpontja. Ezen az �ton mi is elindultunk, �s nem kell sz�z �v, hogy teljesen lecs�sszunk.

Aki azt gondolja, hogy ezt a probl�m�nkat megoldhatja a politika, ne adj' Isten, egy korm�ny, az nem �rti a kr�zis m�lys�g�t. F�ltud�s� elittel a h�ta m�g�tt m�g a vil�g legkiv�l�bb politikai garnit�r�ja sem tudna maradand�t alkotni. El�bbiek ugyanis a szak�rt�k, akik el�k�sz�tik a fontos d�nt�seket; a kommunik�torok, akik megalapozz�k vagy megtorped�zz�k azok t�rsadalmi elfogadotts�g�t; a vezet�k, akiknek v�gre kell a kapcsol�d� int�zked�seket hajtaniuk; �s a finansz�roz�k, akik sz�mon k�rik a politikusok d�nt�seit. Arr�l nem is besz�lve, hogy f�ltud�s� elit sz�ks�gszer�en csak f�ltud�s� politikai garnit�r�t tud kitermelni.

Ennek megfelel�en ahhoz, hogy elhiggy�k, a mostani reformok val�ban jobban �t vannak gondolva �s jobban lesznek v�grehajtva, mint az elm�lt huszon�t �v �sszes t�bbi hasonl� nekibuzdul�sa, vagy hogy kiutat jelentenek az elm�lt m�sf�l �vtized helyben j�r�s�b�l, azt is el kell hinn�nk, hogy egykor M�nchausen b�r� saj�t haj�n�l fogva r�ntotta ki mag�t a mocs�rb�l.

A mostanin�l l�nyegesen komolyabb tud�ssal b�r� elitre van sz�ks�ge haz�nknak. Ennek l�trehoz�sa term�szetesen hossz� id�be telik majd, �s egy eg�sz gener�ci�nak jelenthet feladatot. Els� l�p�sben tudatos�tanunk kell magunkban, hogy nem mi tudjuk a legjobban, hogyan kell demokr�ci�t, piacgazdas�got, jog�llamot �s �ltal�ban v�ve norm�lis orsz�got �p�teni.

�j utat tal�lni, de n�lk�l�k

Tanulnunk kell azokt�l, akik el�tt�nk j�rnak vagy egyszer�en �gyesebbek. A tanul�s term�szetesen nem azonos a majmol�ssal. Magunkat, a saj�t er�ss�geinket �s hib�inkat is sokkal tiszt�bban kellene l�tnunk ahhoz, hogy val�ban felhaszn�lhassuk mindazt, amit m�sokt�l el lehet saj�t�tani. Ez a jelenlegi magyar elitnek t�l nagy feladat volt, az �ltaluk kialak�tott tud�s- �s t�rsadalommodell zs�kutc�nak bizonyult.

�j utat kell tal�lnunk, lehet�leg n�lk�l�k. A nyolcvanas �vek hamis tanuls�gaival meg nem fert�z�tt k�vetkez� gener�ci�nak �t kell l�pnie a mai magyar eliten. Nem foglalkozhat az el�bbi k�ld�kn�z� vit�ival, �s nem fogadhatja el k�z�pszer� idoljait, �s el kell utas�tania annak megannyi rossz kompromisszum�t. Ehhez azonban �j tan�t�mesterek is kellenek. Van m�r n�h�ny itthon is, de nagysz�mban egyel�re csak k�lf�ld�n tal�lni m�lt�t. El kell menni, hogy megtanuljuk k�v�lr�l l�tni magunkat, hogy a nyolcvanas �vek belterjes perspekt�v�i �s f�lig r�gott m�dszerei ne determin�lj�k a mi gondolkod�si kereteinket is. Ezut�n azonban haza kell j�nni, mert rengeteg a feladat. Azok pedig, akik m�r �jra itthon vannak, keress�k egym�st, seg�ts�k egym�st, �s ne f�ljenek kimondani, hogy a helyi (kis)kir�ly meztelen.

�gy tal�n v�get vethet�nk a mai magyar elit siralmas orsz�gl�s�nak.